Gyakori kérdések
Cserépkályhát vagy kandallót építsünk?
A kérdést rögtön kiegészíteném a hordozható cserépkályha lehetőségével, hiszen – bár kisebb teljesítménnyel bír, mint a nagyobb társai, a stabil cserépkályha és a kandalló – kisebb helyiségek (kb. 20 m2-es terek), nyaralók fűtésére tökéletesen megfelel.
Kevesen ismerik ezt a típust, pedig ha a külső falazat kellőképpen vastag, a szigetelés megfelelő és a nyílászárók állapota is jó, a felfűthető 20 m2 –es terület akár a duplájára is nőhet.
- Nem elhanyagolható tulajdonság, hogy költözéskor sem kell megválnunk tőle, hiszen mobilitásából adódóan magunkkal tudjuk vinni új lakásunkba.
- Be lehet építeni olyan emeletes épületekbe is, ahová esetleg a statikai okok miatt egy nagyobb cserépkályha szóba sem jöhet.
- Mindemellett azonban a legfontosabb, hogy fele annyiba kerül, mint a nagyobb változatai (lásd Árak menüpont)
Visszatérve azonban az alapkérdésre, cserépkályhát vagy kandallót építsünk-e, jómagam a cserépkályha mellett teszem le a voksom. Egyrészt mert nagyobb a hatásfoka, mint a kandallónak, másrészt mert jóval tovább tartja a meleget, s teszi mindezt kevesebb tüzelőanyag felhasználásával.
Természetesen attól is függ a döntés, ki mire akarja használni, kinek mi a célja az adott fűtőberendezéssel. Ha nem a fűtési szezon alatti folyamatos használat a cél, hanem sokkal inkább az idényszerű fűtés, akkor a kandalló a megfelelő választás. A cserépkályha szerkezete ugyanis a gyakori hőingadozástól hamar felmondhatja a szolgálatot. A gyakori felfűtés és lehűlés hatására a korom- és kátránylerakódás is fokozottabb, ez szigeteli a kályha belsejét, így nem tudja megfelelő mértékben leadni a hőt.
Sok tényező befolyásolhatja a választást. Az átláthatóságban és a döntés meghozatalában, remélem, az alábbi táblázatos összehasonlítás segítségére lesz. Természetesen kérdéseivel kapcsolatban bármikor szívesen állok rendelkezésére:
| kandalló |
cserépkályha | |
| Felfűtése | 30–40 perc | 2–3 óra |
| Hatásfoka | 60% | 80% |
| Hőtartása | a tűz elalvása után rövid ideig | 15–18 óra |
| Tüzelőanyag-igénye | 4–8 kg/óra | 4–6 kg/ begyújtásonként |
| Füstjárat | nincs | van |
| Építés időtartama | 2–4 nap | 4–7 nap |
| Átrakás | nem szükséges | 8–18 évenként |
| Tisztítása | csak a füstcsövet évente | 2–3 évente (füstcső + füstjáratok) |
| Szakaszos üzemeltetése | megengedett | nem ajánlott |
Milyen fát használjunk?
Leginkább a száraz keményfát ajánlom a cserépkályhába, a kandallóba és a hordozható cserépkályhába is.
Ilyen az akác, a bükk, az éger, a kőris, a tölgy és a legtöbb gyümölcsfa. A keményfa nyugodt lánggal ég, kevés a hamuja, fűtőértéke magas.
Puhafa fajták: fenyő, hárs, jegenye. Gyorsabban égnek, nagy mennyiségben keletkezik hamu. Magas a gyantatartalmuk, ebből származik a sok korom és a kátrány.
A frissen kivágott fákat legalább 1–2 évig kell szárítani, így lesz a nedvességtartalmuk 20% körüli, ebben az állapotukban a legideálisabbak a fűtésre.
Mitől függ, hogy mekkora cserépkályhát építsünk?
- a fűtendő helyiség nagyságától (m3 érték)
- a falak szigeteltségétől
- a nyílászárók típusától, állapotától
- a lakás fekvésétől
- a szomszédos helyiségek fűtöttségétől
